Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fájdalom

, 319 olvasás, vorosjudit , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

Lassan kúszik a fájdalom,
mint a kígyó, tekereg…
A lecsukott két szememből
könnyek árja elered.

Belemarkol bús szívembe,
gyűrűzik a torkomba…
Nem is tudom, mit vétettem,
hozzám mért ily mostoha.

Nincs már erőm ellenállni…
"Kaput néked kitárom.
Tiporj sárba, ne kegyelmezz,
ne kíméld a világom!"

Lent a földön, megkínozva,
lelkemben úgy meggyötör,
s tudnom kell, hogy mind hiába…
Hazug a szó, összetör.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 338
Regisztrált: 2
Kereső robot: 39
Összes: 379
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.4267 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz