Megfolyt a fáradt napfény
Az őszi dombok oldalán
Haragos zöld lett az öreg kék tó
Arcán a hullám ráncokban jár
Sárguló avart fúj a szél
Elmúló nyarakról mesél
Tudom, neked én csak ennyi voltam…
Elfolyt a sűrű, sós könny
Fáradt szememből, eltakarnám
Annyira zord lett meggyötört szívem
Lelkemet kétség hasítja át
Sápadt avart túr a szél
Elmúló életről mesél
Tudom, neked én csak ennyi voltam…
Újra megpróbáltam
Arcomat fényre tártam
Hátha jó, hátha szép
Én újra megpróbáltam
Álmaim felkínáltam
Nem volt jó, és nem volt elég
Száraz avart bont a szél
Szétfoszlott álmokról mesél
Tudom, neked én csak ennyi voltam…
Elfolyt a sűrű, sós könny
Megtört szememből, eltitkolnám
Annyira zord lett elgyötört szívem
Lelkemet kétség szaggatja át
Foszló avart hord a szél
Szétesett életről mesél
Tudom, neked én csak ennyi voltam…
Mégis megpróbáltam
Arccal a fénybe álltam
Nem voltam jó, én nem voltam szép
De mindent megpróbáltam
Álmaim felkínáltam
Nem voltam jó, mindez nem volt elég
Bomló avart gyúr a szél
Halálról, s életről mesél
Tudom, neked én csak ennyi voltam…