Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Börtönöm

, 672 olvasás, Csontos , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

Magam rabja vagyok,
bezártam magamat,
magam elé tolva
a csupasz falakat.
Jéghideg lett minden,
mint talpam alatt a kő.
Hol egy világot koptatott szét a szél,
most az idő
ritmusa táncol velem.
S a perc is szívemen dobban,
könyörtelen.
Már csábító hangját hallom a mélyből,
megváltóm kínálja nekem
szirén énekéből.
Fekete haja lebben az éjjeli égen.
Istenem,
elveszek nélküled
a végtelen sötét szemében.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Csontos
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 216
Regisztrált: 0
Kereső robot: 39
Összes: 255

Page generated in 0.2137 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz