Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fájdalomtest

, 771 olvasás, bratanerzsi , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Mélybe taszított egy érzés,
nem figyeltél magadra,
ismételten elmerültél
gyötrelmeid mocsarába…

Valami mindig visszahúz,
sanyargatod közben magad,
gyakran visz lefelé az út,
s vad tűzre öntesz olajat…

Az egód szilaj, túl erős,
mitöbb, nem enged feledni,
sok alkalommal még legyőz,
és nem tudsz megbocsátani.

Vajon, mindezt meddig bírod?
Hiszen nem vagy mazochista…
A szomorú múltban tocsogsz,
s karjába veted önmagad.

A fájdalomtest enni kér,
és te még bőven adsz neki,
s ha átölel a szenvedés,
nem bírod múltad lemosni…

De miért kell, hogy így legyen,
s táplálod őt, mint jó anya?
Azt hitted, rég lerendezted,
mégis megkísért mosolya.

Ha ez még mindig nem elég,
vár a jövőért aggódás,
bővebben akkor sem mesél,
ha elé vágtatsz paripán!

A fájdalomtest enni kér?
Azért se adj többé neki,
hagyd a tűztánc bűvöletét,
engedd el a félelmeid!

Élj a mának, álmaidnak,
a múlttal többé ne törődj,
valósítsd meg vágyaidat,
és remélj mindenek fölött!

A most számít, s minden érzés,
mit magaddal majd elviszel,
meglásd, ki nevet a végén,
ha önmagadban így hiszel.

Az életed nem küzdelem,
nem sorsunk a máglyahalál,
szabadulj fel, légy független,
és átölel a boldogság!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: bratanerzsi
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 200
Regisztrált: 3
Kereső robot: 23
Összes: 226
Jelenlévők:
 · alfabata
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.137 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz