Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Medvecki Medve

, 387 olvasás, NeMo , 2 hozzászólás

Ezerszín

Medvecki Medve a fotelban ül,
brummog, torkán egy cseppet köszörül.
Bundája fehér, nem loncsos barna,
nem fog az idő vas foga rajta.

Medvecki Medve csak Téged figyel,
szavaidra vár, de nem árul el,
minduntalan gondolatod várja,
cseppnyi szíve szeretetre tárva.

Medvecki Medve száján hű mosoly,
s bár nevet Veled, ám lelke komoly.
Egyet szeretne, hogy Te boldog légy,
bármi van Veled, akármerre mégy.

Érted dobban egy apró medveszív,
kalandra fel! Ő boldogságra hív,
csattan kezedbe csöppnyi medvemancs,
szeretet, derű, barátság a parancs.

Medvecki Medve hazája Grönland,
titkod rábízhatod; figyel, s hallgat,
füledbe suttogja: "szeretni jó,
a Nap újra felsüt, s vakít a hó!"

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: NeMo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 327
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 355

Page generated in 0.279 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz