Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egy hosszú nap végén

, 377 olvasás, Thomas , 0 hozzászólás

Abszurd

Egy hosszú nap végén…

Emlékszem. Megmentett
a bánat sűrű homálya…
Eltakarta szemem, mikor
arra volt szükségem.

Egy hosszú nap végén…

Jött szembe a szerelem, s
fellángolt testem oltottam
könnyem hűsítő italával.

Egy hosszú nap végén…

Felébredtem. Az éjszaka
nekem könyörgött…,
én fáradt voltam, s meghaltam.

Egy hosszú nap végén…

Felém csónakázott a révész,
s nem volt nálam aprópénz…
-Váltasd fel, talán visszaérsz-…

Egy hosszú nap végén…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Thomas
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 107
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 141
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.0973 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz