Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szabad nem lehettél

, 396 olvasás, Boskovits Éva , 11 hozzászólás

Ezek vagyunk

Az éhes árnyak
Csak rád várnak.
Sötét éjben,
Fekete fényben.
Félelem-szárnyak
Rebbennek, fájnak
Éjnek bársonyában,
Fáknak árnyékában.
Sikoly, mi elárul,
Ha lelked elárvul,
Félsz védtelenül,
S bámulsz értetlenül
A jéghideg rácsokra
És a sötét holdra,
Mert önmagad rabja vagy,
S ettől véred megfagy.
Remélsz és küzdesz még,
De csak míg vágyad ég,
Hogy innen elszabadulj
S hogy majd élni tanulj,
De mielőtt mehetnél,
Életed véget ér.
Életed rabságban élted,
S így is ért utol a véged...

Megjegyzés: Mielőtt bármelyik kedves ismerős is szóvá tenné a kicsit keményebb stílust, és a kemény bírálatot az emberekről, csak annyit üzenek nekik, hogy ez is én vagyok...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Boskovits Éva
· Jóváhagyta: Boskovits Éva


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 185
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 213

Page generated in 0.1733 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz