Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Gyerekeknek
    5. ›
  5. A hőscincér

Vers: A hőscincér

, 2249 olvasás, vorosjudit , 13 hozzászólás

vers, versek, gyerek, gyermek,

Gyerekeknek

Volt egyszer egy cincér,
olyan büszke fajta,
a nagy bátorságtól
kunkorodott bajsza.

Úgy gondolta nincsen
különb legény nála,
tölgyerdő bogara
egy sem ér nyomába.

Lemászott hát bőszen
a fának tövébe,
vigyázott, ne álljon
senki sem mögéje.

"Én vagyok a nagy hős!"
Messze szállt a szava.
"Ahol én kiállok,
nincsen vesztett csata."

Meghallja a mókus,
éppen arra ugrált.
"Ekkora önhittség,
az eszem is megáll!"

Talált egy nagy makkot,
a szájába vette,
magasból a cincér
fejére ejtette.

Megijedt a hősünk,
lekonyult a bajsza.
Nem tudta mi történt,
mi lehet ez? Csapda?

Visszamászott búsan
a tölgyfa ágára,
tudta sosem lehet
büszke már magára.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gyerekeknek
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 53
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 71
Jelenlévők:
 · Ballagó
 · CthulhuCult
 · PiaNista
Page generated in 0.0939 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz