Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Június könnyei

, 665 olvasás, sentenced , 22 hozzászólás

Gondolat

Hűvös léptű június,
emlékszel gyermekkorom napsütötte,
tücsökdalos mámorára?
Emlékszel még?
Az orgona illatú hajnalok is
bágyadt ködökbe vesztek rég.
Sebzetten állok most
a sötét ég alatt,
rohanó éveim jó részét,
már a múltba pazaroltam.

Felhőkből szűröm a nap reményét
és elpanaszolom az esős
délutánok, vajúdó szürkeségét.
Záporaid után, már nem
boltozod fel a szivárvány derű-íveit,
hajnalban, mikor párát sóhajt földed,
vad szelek törlik le,
a virágok megédesült, lágy könnyeit.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: sentenced
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 311
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 336
Jelenlévők:
 · Déness
 · gazzo


Page generated in 0.2143 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz