Építek,
hangokból betűket,
betűkből szavakat,
szavakból mondatokat,
mondatokból verssorokat.
Mesélek,
örömöt és bánatot,
mesét és valóságot,
hasznosnak hitt gondolatot,
önmagamban születő vágyálmot
Kérlek,
Állj meg csak egy rövid percre,
nézz önmagadba,
gondjaid elfelejtve,
lásd az embert az emberben,
a világot az életben.
Nem fontosak,
leírt szavaim-mondataim,
elképzelt világom-gondolataim.
Csak az amit benne látsz,
átérzel és magadnak megtalálsz.
Szeretnék,
megszületett vágyakat,
beteljesült álmokat,
napfényt a sötét tájra,
ablakot nyitni a világra…