Egyedül vagyok.
Lehunyt szemeim mögött süllyedek,
másra gondolok.
Kitárt karokkal valami törvénytelen
ragyogásba rohanok.
Arra gondolok,
hogy csillagtalan égbolt vagyok.
Hogy naptalan holnap.
Hogy alaktalan forma.
Egy leendő urna tartalma.
Torkomban lüktet a sötétség térélménye,
széttépnek az angyalok.
Jöttödre várok, hogy távozzanak a démonok.
Bonts ágyat, s a pőre elragadtatás
szárnyán szálljunk a zuhanásba.