Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Levelibéka

, 613 olvasás, janos , 12 hozzászólás

Természet

Levelibéka nézett rám, öntözővízhordóból,
ő a hűsön ott zsenált, szevasz haver
-gyere kezemre- jólvanmár! megyek, s jött,
ott kicsit elmerengett, majd mászott kicsit fel-le,
nem sietett. Félelem szemében egy csepp se,
igen azt felejtsd el Te embe, sőt simogatni hátát
is megengedte. Pislogott rám egypárat: no ennyi
ugye elég lesz? Majd ezután elugrott, s keresett
kezemnél hűvösebb területet.
Bizalma nagyon jólesett!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: janos
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 326
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 349
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2312 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz