A szerencse forgandó,
és az élet múlandó.
Jellemünk vitatott,
sorsunk is megíratott.
Küzdeni a végzet ellen,
oly balga, ki képes erre.
Már minden ott fenn eldöntetett,
beleszólni nekünk nem kell.
Szerelem és boldogság:
valaki még vágyik rá?
Élhetsz békén, kényelmesen,
nem törődve senkivel sem.
Szenvedélyek viharában
romantika, sírás, dráma?
Gyötörjenek kételyek:
bús érzelem szédeleg?
Közöny-létem ide veled,
neked adom életemet!
De mégis, nézem tükrömet,
s hiány üli szívemet.
Üres lét és semmi tét,
mire hivatva lennék?
Menj innen, te léha közöny,
életemben legyen göröngy!
Legyen szavam, kiáltásom,
legyen szívem, bátorságom!
Üres közöny, hordd el magad
egy élet van: legyek szabad!