Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A végzet Asszonya!

, 523 olvasás, Meszi , 4 hozzászólás

Szerelem

Te vagy nékem,
A végzet asszonya,
Véled a délután is olyan,
Mint egy buja éjszaka.

Ha melletted fekszem az ágyon,
Gyönyörű testedet én mindig kívánom.
Nem tudlak én megunni téged,
A szerelmed tüze örökké éget.

Marja szívemet a fájdalom,
Miért nem alhatok mindig az ágyadon?
Miért nem szerethetlek mindig téged?
Nélküled szomorú és rövid az élet!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Meszi
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 291
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 317
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.3317 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz