Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: … szárnyalok

2010-05-06 17:16:18, 396 olvasás, Hangyacska , 6 hozzászólás

vers, versek, szerelem, szerelmes, szeretet,

Dallamaid kikeltik a virágokat,
Szívemben sok szép virág fakad.
Eddig sötét pusztaság lakozott,
Most csodás virágmező ragyog!

Ajkaidból boldogító mámort ihatok,
A gondok fojtó ereje már nem nyom,
Te szíved egyetlen egy világom,
Hol boldogság, béke tere otthonom.

Ha megcsókolsz, úgy tedd, kérlek,
Hogy szívem ne felejtsen téged,
Mint az álom tüneménye, úgy,
Oly lángolón fürödhessek véled.

Oly zengőn, oly véghetetlenül
Mondjunk el egymásnak meséket,
Hadd nevessek véled, hadd lássam
Szemeidben az igaz fényeket.

Sok szép álom – valóság, látom!
Vagy tán szemem megromlott?
Nem hiszem, nem sötét a világ,
S az élet. Csupán szárnyalok-
Áldó kezét rám rakta, s vele élek!

Kinyomtatom