Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az emlékek

, 437 olvasás, Antalpista , 0 hozzászólás

Sajgó lélek

Az elmúlás,
a tékozlás,
a szerelem,
az egyedüllét után,
tud fájni a hiány.
El kell veszítsed,
el kell hagynod,
hogy érezd milyen szép volt,
mennyire bánod.
Hadd fájjon,
hagyd hogy fájjon!
Hogy újra érezd,
újra átéld,
kívánd,
és vissza várd.
Önmagadból ezt az érzést kitépheted,
darabjait széttépheted,
lábbal taposhatod,
de el nem pusztíthatod.
Ott maradnak benned,
átszövik tested és lelked,
az emlékek…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Antalpista
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 245
Regisztrált: 2
Kereső robot: 35
Összes: 282
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.1706 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz