Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Majd az égben…

, 331 olvasás, Horváth István , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Nézek kék szemébe az égnek.
Szívemben fájó szavak égnek.
A múlt gödrében miért élek?
a jelen miért nem igéz meg?
Már vörös az égnek az alja.
De nem nyílik meg szívem ajtaja.
S szól hozzám egy halvány hang:
Bocsájts meg végtére magadnak!
Szépen ragyognak a csillagok.
Lelkemnek békét még nem adok.
Adnák, de a FÖLDÖN elfogyott!
Majdan az égben kapni fogok.
Akkor ott fönt rám ragyog a nap.
Sírom fölött imát mond a pap.
A sújt mit cipeltem eldobom.
S mi itt tartott most feloldoz.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Horváth István
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 333
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.3212 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz