Megsúrolt a szele, csak megsúrolt, nem bántott
Elhúzott mellettem, kicsit láthatatlanul, érintett
Bár szeme villogott, égett tűzében minden szikra vádolt
De csak súrolt, utamtól el nem térített
Aztán még hátra is nézett, láttam: hibátlan
Félelem nem volt. Csak megdöbbentem nagyon
Hisz nem is tudtam, hogy van neki helye e világban
Hol már az értékeknél többet ér a papír-vagyon
Keresztet vetettem, most sem tudom mi okból
Talán a szám is nyitva volt, minden érzelem eggyé vált
Talán még fel is nyögtem elhaló torokból
De lassan összeszedtem magam, és sétáltam tovább