Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fáj, hogy

, 346 olvasás, Horváth István , 2 hozzászólás

Szerelem

Fáj, hogy ott hagytál,
S nem néztél többet rám.
Csak múlt az idő,
De nincsen semmi erőm.

Nem látok én mást,
Csak egy lebegő képmást.
Mely a te arcod.
Könnyekkel vívok harcot.

Hiába élek én,
Ha nincsen semmi remény.
Szép szívem szétszakadt.
Mert a leány elszaladt.

Folyik a könnyem,
Lepereg az könnyen.
Zsepim sós szivacs,
S te kérded, hogy mi van.

Fáj, hogy ott hagytál,
S nem néztél többet rám.
Csak múlt az idő,
De nincsen semmi erőm.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Horváth István
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 66
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 92

Page generated in 0.0725 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz