Navigáció


RSS: összes ·




Vers: lélekelemző

2010-04-10 08:00:00, 614 olvasás, Savallo, 2 hozzászólás

bár erőd fogytán
tested gyengesége
mégis erőt merít
a lélektelenségre.
kiürülve szemléled
magad, s kiáltásod
nem hallatszik át
a falak erdején.
betontömbbe zárt
életed kiugrani
kész az ablakon.
nyisd hát ki,
had zuhanjon.
hisz esésed
közben rájönnél
talán mit
vesztett el
a korszakok
hajnalán
süket és néma
éned, kivel
néha köszönő
viszonyba
kéne lépned,
hisz te magad
vagy a forrás,
mellyel egyre
fáradó szomjad
olthatnád.


Megjegyzés: 2010.04.10.

Gondolat

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Savallo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 354
Regisztrált: 1
Kereső robot: 38
Összes: 393
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2745 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz