Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álom

, 376 olvasás, halottember , 0 hozzászólás

Gondolat

Elutaztunk, s Moszkvába menet
megfogtad a kezemet.

Homokdűnékre épült Moszkva
-álmomban pontosítva-,
megcsúsztam a parti fövenyen
-elgázolt a szerelem-,
beleestem tenger mederbe
-hátizsákostul persze-,
s mikor csuromvíz kimásztam
sírást elfojtva vártam.
Átöleltél, magadra vontál,
"nem eresztelek",-szóltál,
s össze-vissza csókokba zártad
félve mosolygó számat.

Majd szobát vettünk ebéd helyett
Hm, sose láttuk a Vörös teret.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: halottember
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 48
Regisztrált: 0
Kereső robot: 16
Összes: 64

Page generated in 0.0885 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz