Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyugalom…

, 496 olvasás, bemaran , 0 hozzászólás

Gondolat

Rám talál egyszer s körbe ölel a nyugalom.
Hűtlen barát, kinek társaságára vágyom.
Számomra elérhetetlen, csak fogalom,
mint tengerparti homokban a lábnyom.

Morajló hullámok elmossák léptemet,
bokámat csapkodja a gyönyörű tenger.
Újra itt gázolok, vagy csak játszik a képzelet?
Megfeszülnek az idegek, kiáltana az ember!

Tajtékozz, őrjöngj! Ne add fel önmagad!
Harmónia soha nincs diszharmónia nélkül.
Minden métely valójában belülről fakad.
Sodródj a hullámokkal! Barátodat megleled végül.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: bemaran
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 63
Regisztrált: 4
Kereső robot: 16
Összes: 83
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0826 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz