-Néha nem értem a lényem, ami
a karakterem szellemi világa.
Testem a vára.
Az értelem megtelik tudattal
ezen a helyen és egy
hörpintésre kiiszom.-
-Rögvest szóhoz jutok, de
itt még új vagyok, s
magam előtt hunyászkodom a
padlón, dicsőítő szavakat harsogva.
A szánalom ásta el az önbizalmam.
Ezt meg kell értenem…