Égen földön múlnak a korok
S hoztak új időt az ősi létezők
Angyali illatok, s démoni szeretők
Karolnak egymásba, érzésben ölelőn
Éber volt az ország s éber a határ
A királynő ül trónjában s pihen már
Látszólagos béke honol s ködös a táj
A gomolygó szürkeség baljósan hál
Feketébe öltözött az égbolt
S lett éjszaka a világosból
Békének kerítése, dől le erővel
S a nyugalom erdeje, új halálra lel
Dühének szikráját hullajtja a királynő
S tornyosul az égre viharfelhő
Ádáz villámok tisztítják a földet
S összebújt démonok éreznek félelmet
Bősz királynő ül erővel lován
Villámokkal sújt végig a hordán
Hajnali fény csillan meg homlokán
A mindent ölelő reggel óráján