Navigáció


RSS: összes ·




Vers: csatolt

, 313 olvasás, koma , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

csatolt-lüktetésbe szédült éjszakák
beszippantja lélegzetünk ránk boruló éjpalást
szívbe ivódnak a nedves szavak
nem durvák, nem kemények, csupán vadak

érdessé csiszolódott már a bőrünk
sápadt lidércek lettek belőlünk
szikkadt gondolatok gyökere lassan elereszt
azt hittem nem is rég, hogy engem követsz

nem hajt új ágakat csatolt-élet fája
nem éget már a vágy, hiába próbálja
külön dobbanások, szétváló ütem
a világnak mostantól két létezés üzen

jég és tűz, fagy és lángolás
földre bukott létezés, égben szárnyalás

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: koma
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 197
Regisztrált: 0
Kereső robot: 43
Összes: 240

Page generated in 0.1417 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz