RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2010-02-17 09:00:00, 290 olvasás, leka , 0 hozzászólás
napok, hónapok homályba vesznek ködfoncsoron át alig látszanak meredő ágak semmivé lesznek, lehulló levelek dudorásznak cseppenként lépked lehűlő pára szélben nyikordul fáradt tölgyderék földig hajlásból elég volt mára… helyesel hátán pár szürke veréb nyirkosak itt-ott a kopott utak összetört testen megannyi teher emléktócsái mélyében kutat kiszórt szemétként árokban hever utcai lámpa strapálja magát vetülő fénye láttatni akar körtáncra hívja bogarak hadát bukdácsolásuk senkit sem zavar árnyékot ölel esti sötétség szerelmespárként összeolvadnak egymásé lesznek, nem lehet kétség régi határok vajon hol vannak? Megjegyzés: 2008-11-19
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς