Gyermekemet nézem, ahogy röppenve rajzol a szélben.
Büszke vagyok, mert elhintettem a tavasz magvait,
és elgázoltam a vak botor bizonytalanságot.
Kiloccsant a tavasz, nem csoda az élet:
törvényszerün jön, mint esti neonfények.
Madarak ringnak, állatok szopják a napot,
s nézik hogyan nyitja újjait
kérges esőmarok.
S miközben a bárányfelhők makacsul
gyakorolnak az égen szárnyam a büszkeség,
mert elhintettem a kezdet magvait!