Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Karácsonyi fohász

, 727 olvasás, vorosliliom , 12 hozzászólás

Fohász

Hallgasd ma lankadt létű szavam,
hajolj ma, kérlek, közelebb,
Uram, ma súlyos kín szakad,
s vigaszt Tenálad keresek.

Vedd aranyát a gondolatnak,
bontogasd sorsom csomóit,
biztass, hogy egyszer elapadnak
szemembe-futó könnyeim.

Még mindig hiszek hatalmadban,
a karácsonyi szeretetben,
a Jézsuskában, Mikulásban,
a jók-foganta kegyelemben,

és hiszem, hogy e szent napon
a hitvány-lelkű emberek
feléd fordulnak, s jóságukkal,
majd másokon segítenek.

Ma én sem kérek Tőled mást,
csupán egy szerető testvért,
egy anyukát, egy apukát,
kérlek, csak ma, a kedvemért…

mert olyan árván sodródom,
mint ágtól fosztott falevél,
nincs családom, nincs otthonom,
nincs felém fordított tenyér.

A foszló kalács illatában
rejlenek gyermekálmaim,
és mai könyörgő imámban
összes földi vágyaim.

Szelíden imádkozom Hozzád,
mércéül másnak adassék,
hisz végre tudom, hogy a család
mindennél nagyobb ajándék.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: vorosliliom
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 1
Kereső robot: 28
Összes: 349
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2173 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz