Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mit adhatok…?!

, 1099 olvasás, laszlo , 16 hozzászólás

Elmélkedés

Vagyok magam. Magam vagyok
szerény ajándék, egy olcsó játék,
hát bonts ki csendbe; csupán egy
pillanatot várj még, amíg az árcímkét
letépem, ne lásd mennyi a pénzben
mért érték mit árva lelkem tán ér még.

Vagyok magam. Magam vagyok
a viasz test, a lelenc gyertyafény
mely reményt vetít az ódon falakra
és árnyékában emlékek pihennek,
nyugalmat nyújt a tompa lelkeknek.

Vagyok magam. Magam vagyok
a jelentéktelennek tűnő mosoly,
mit titokban magadban hordozol,
s tűnt társtalan órák kopogása közt
csendes tűnődve majd fellapozol.

Vagyok magam. Magam vagyok
szerény ajándék, egy olcsó játék
hát bonts ki nesztelen, csupán egy
pillanatot várj még, amíg lelkem
levetkezem, hadd legyek előtted
magam. Maradéktalan meztelen.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: laszlo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 205
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 232
Jelenlévők:
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.2505 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz