Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Légy üdvözölve

, 465 olvasás, gyemant , 14 hozzászólás

Néhány szóban

Földemen jársz,
gyerekcipőm
elmélyült nyomában.
Isten-áldott hely ez,
csaták után holt nép,
s szentek szülőhelye,
berek-menti, vér
és könnyek
ezer éves
forró cseppjeitől
porig ázott talaj.

Itt látott meg a nap,
hol
sírni tanultam,
innen vitt el utam,
de a
várfal-omlástól
még
bennem él
az ősi fejfákra szórt
rég elhantolt moraj.

Ha most ágak
hajolnának föléd,
ha az
öreg malom szólna,
ha a folyó köszön,
az csak én lehetek,
örökké már Veled,
hol szerelmünk
összefonott
kútjainkból iszik.

Tudod, én már
mindig
hozzád szólok,
az
újszülött csecsemő
síró hangjától,
a halál kaszájának
penge-csengéséig.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 204
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 226
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2645 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz