Ki nem mondott szavak
hevernek az asztalon
s míg a rejtett gondolat
tollamon átszivárog,
kusza jeleken araszol
egy ott felejtett papírlapon,
rendetlen szavak sora,
fájdalom, csók, szerelem,
leíródott belső állapot
próbál rejtőzködni
a kanyargós kis jeleken.
Képek nélküli képtárba
festem a kócos sorokat,
vásznam füzetem,
színeimet mondatokból
keverem, s világtalanoknak
készülő festményt
lelkem falára akasztom fel,
csarnokomban mindig van hely
s ha füleiddel látsz,
titkaim nincsenek
csak szavak és érzések
betűkkel festett képeken,
rajtuk átfestett életem…