Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Két lépés között

, 779 olvasás, aranytk , 14 hozzászólás

Elmélkedés

Mikor megszületünk,
tudjuk-e, hogy Utunkon
majd mi fog várni?
Kudarcunk vállalt kín,
vagy véletlen, mi fáj
két lépés között?

S ha eltévedünk,
ki súgja, hogy merre lépjünk,
kérdő szavunkra majd ki figyel?

Van-e, ki a szándékot
formálja, s hogy
az akarat épít, vagy
rombolja a falakat
lesz-e, ki megmondja
céljaink lobogó zászlói alatt?
Vagy csak az adott tett
dönti el, hogy jót hoz-e
a várt jövő – s a bölcs idő,
mi felettünk oly gyorsan
múlik el…

Hányszor kell,
míg élünk, a sárból
újra talpra állni,
lemosni mások
mocskát az elvétett
percek átkai alatt?

Hányszor kell cinkosként
hallgatni, s hányszor zúgva
kiabálni, hogy a szó
visszhangozza, míg a part
be nem szakad talpunk alatt:

Érteni és érezni
csak ember képes
de a cselekvés olykor
csak szégyenfolt marad.
Mi tegnap hasztalan,
s úgy tűnik, mit sem ér,
az holnapra tán új bizonyságot ad.

Tétovaságunk egyszer végül
mind beér, s minden hibát
majd bölcs meglátás kísér.

S míg könnyünkkel
vezeklünk mindenért,
mit vétettünk két lépés között,
olykor nincs más válasz, mint
hogy cél és esély, pusztán
egymásnak ütközött.

2009. december 6.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: aranytk
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 8
Kereső robot: 11
Összes: 30
Jelenlévők:
 · arttur
 · Bánfai Zsolt
 · Destiny
 · Divima
 · Kavics
 · nagyvendel
 · PiaNista
 · Ravain


Page generated in 0.0496 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz