Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Ezek vagyunk
    5. ›
  5. Egy vita után

Vers: Egy vita után

, 361 olvasás, grigo , 8 hozzászólás

vers, versek, mi vagyunk, ilyenek vagyunk,

Ezek vagyunk

Mentünk némán egymás mellett,
Lábunk alatt vizes volt az út,
Vitatkoztunk valamin akkor,
A nevetésünk meg elgurúlt.
Én láttam rajtad, hogy sírtál,
Nekem bántotta szemem a fény,
Ezért a fejem lehajtottam
És úgy mentem melletted én.
A kabátunk még vizes volt,
Az eső épphogy csak elállt,
Azt mondtad nekem, hogy sírok,
De én már nem is néztem rád,
A tócsák tükrét néztem én,
Ahogy megcsillant benne a nap,
Láttalak ott állsz mögöttem,
Én is láttam benne magam,
Simogatott minket a szél,
Lágyan borzolta a hajad,
Mosolyod a hátamra hullt,
Végre újra szép lett a nap.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: grigo
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 62
Regisztrált: 4
Kereső robot: 18
Összes: 84
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · gazzo
 · Pacsirta
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian
Page generated in 0.0767 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz