Egyszerűsít az emlék
-kinek milyen-
mosolyog a mélyén
ami él
sok álmon túl
az érintés
lenyomata alatt
kering a féltés,
zergelábú felidézést
süti a nap
süti a hold
sokévnyi örvény
tengelyén
jánosbogár-villanások,
erősen zúg
a MIÉRT
mért hosszokon
ki tudja
hány réteg
kéreg alól
eléri a szívem,
benned
bennem
lüktet
az ismétlés.