Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szólj, ha szólni akarsz

, 289 olvasás, gyemant , 8 hozzászólás

Gondolat

Szélnek ereszteném azt a gondolatom,
hogy üresen húzom
apadt kutamból a feneketlen vedret

Hogy vándor-madárként
szállna el tőlem
a nyár adta öröm,
mely egykor rámtekintett

Meg is nyugodhatnék,
ha arcodat látnám,
vele egy szép mosolyt,
/ajkad, ahogy nevet/

De vörösben kelt ma is az őszi nap,
vörösben nyugodott,
s könnyes volt a szemed

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 80
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1976 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz