Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Őszutóban - Tél előben!

, 470 olvasás, kosjegyeben , 11 hozzászólás

Természet

Utcákat seper a szél őszutóban,
a fényben lepkeként villódzó hópihe
arcunkba vág hidegen szállóban,
mielőtt földet érne halálhíre.

Nincs esélye életben maradásra,
itt még mindig Napkirály az úr,
amíg nem adja rá az Úr áldását,
jól teszi, ha szépen meglapul.

Hegyek ormán havas leplében
burkolózott már a téli táj,
fehér lován vágtatva közelit most,
egyre sebesebben felénk, Télkirály.

Kisszobánkban rakott kandallóban
vígan duruzsolva ég a fahasáb,
mikor a szél odakint fütyörészik,
jótékony - áldott melegét ontja ránk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: kosjegyeben
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 204
Regisztrált: 0
Kereső robot: 33
Összes: 237

Page generated in 0.1364 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz