A bevezetés lélekrajza
Lelkemet ábrándozva viszem
hegynek fel, s gondolom,
a valódi ébredés bódulata hív.
Nyugalom szigete követi,
álom szele tudattalan fantázia
mosolyai úsznak át a lelkemen.
-
1
Mozdulatlan ünnepe a pompának,
ájult közöny alkonyatkor,
nem iszom a Balatonból
ólmos esőben.
-
2
Szeretek élni alkonyatkor,
Őzek nem isznak hűvös patakból,
vizek zaja elkerül,
vidám a pompa legbelül.
-
3
Átkarol az álom,
pillekönnyű szárnyon
részeg szeretők dalolnak,
vidám és pompás lesz a holnap.
-
4
Félek a mezőn éjjel,
vízcsepp iramlik smaragd-szőlőn.
de Jó élni, mint soha,
szabad vagyok és nem pompa-mostoha.
-
A befejezés lélekrajza
Játék a pompával
egy pompás játékban:
az ompát emelem és rágom a ját,
ék alakban fülelelem a pánt.
Átmozgatom apával a pompont,
a tékában is kémlelem a horizontot.
Já is tudja, merre megyek,
po és op is, pá is remek.
---
*Az ihletők stáblistája:
Kosztolányi Dezső
Kányádi Sándor