Hulló falevél laza terhed midőn
a földre ér, beleremeg a világ.
Itt az ősz.
Zizeg az avar, lábam alá lombszőnyeget
fútt a szél, sárga színébe
rozsdát vet a dér.
Fonnyadt fűszál, elhervadt virág
nyugovóra tér, kifáradt földre
takarót borít majd a tél.
Valahol zene szól sírva húz a vonó,
bús dala nekem szól:
Lesz-e még tavaszom?
Arcom sápadt, könnyeim hullatom,
hűvös szívemen kezem pihen:
Fehér hópelyhek, mi lesz velem?