Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ó Istenem!

, 510 olvasás, sztike , 2 hozzászólás

Fohász

Nincs szívfájdítóbb annál,
mikor egy remegő könnycsepp
végig simul sápadt arcodon.

Pilláid nedves súllyal
fedik csillogó szemed-
Hát miért, hogy megint könnyezel?

Miért a szenvedés, mely
mindenkor elér?-Hasadj meg
tükör, arcod hamisan becéz!

Mert mit ér az olyan ember,
mint te vagy én sem,
aki a bőségben szenved éhen?

Ó Istenem, Te fenn az égben!
Te tudod egyedül, mit
bús szívünk sosem ért meg,

hogy míg glóriád téged
ott fönn körül ragyog,
mi itt lenn a földön…

Ó Istenem, ki sem mondhatom!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: sztike
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 194
Regisztrált: 0
Kereső robot: 30
Összes: 224

Page generated in 0.1335 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz