Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Aki elment

, 355 olvasás, sztike , 4 hozzászólás

Gondolat

Magas alakja feltűnik a ködben,
hanyag mozdulattal
kutat a zsebében.

Dér szitál hosszú ősz
hajára, leül majd
rágyújt egy pipára.

A felszálló füstben keresi
önmagát s rájön, hogy
múltja köddé vált.

Halkan nyöszörög néma éj
alatt, nemes szívében
fájdalmat takar.

Kinyújtott kezében az éhség
ott szorong, üres szobában
tétlen toporog.

Magára ölti gyűrött kabátját,
közben dühöng, hogy
sírni látják.

Búcsút int kezével hosszan
fájdalmasat s lépte nyomán
a hajnal felhasad.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: sztike
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 334
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.2626 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz