Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tűzkő vagy

, 386 olvasás, Captain , 2 hozzászólás

Szerelem

Ott zakatolsz szüntelen
ábránd-marta elmémben
álmos végtelen

Te a Nap jegyese vagy
Én egy dúlt elme álma
mozdulatlan agy

Tűzkő vagy csendesen sírj
Prométheusznak ős-kínt
lánggal csillapíts

Csillaghalmazként nézem
- szívem vad lúgkő - mégis
lágy érzéseink mely

Mélységből vad feltörő
erővel mindent elsöprő
tűz-szikraeső

Buja vérszínű románc
forrongó nászágyi láz
arcunkon lágy ránc

Merüljünk el csendesen
tücsökdalú éjekben
bomló elevenségben

Te légy, ki lédús almát
letéped kertem átkát
lelkünk kígyóját

Ott zakatolsz szüntelen
ábránd-marta elmémben
álmos végtelen.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Captain
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 355
Regisztrált: 1
Kereső robot: 38
Összes: 394
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.3763 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz