Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gyöngyházest

, 843 olvasás, inci , 10 hozzászólás

Néhány szóban

Akár az olvadó hegyek,
Oly fáradt, szürke most a fény.
Tövén a lusta képzelet
Egy pilleszárnyú lenge lény.

A szürke napfény elmereng,
Amint találkozik veled.
A ködben arcod feldereng,
De szertehullt a képkeret…

Virágra szállott kismadár
Rikoltja égre hangosan,
Magasba ért a víg batár,
A szürke napnak vége van.

Megjegyzés: Szeged, 2009. június

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: inci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 149
Regisztrált: 1
Kereső robot: 36
Összes: 186
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1909 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz