Navigáció


RSS: összes ·




Dal: Úttörő

, 459 olvasás, mukkancs , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

jöttünk… láttunk… semmi több
annyi mindent átéltünk, és még mennyi jön?
mennyi múló, végtelen pillanat vár ránk
veletek tartok, nem maradok árván
jól érzem magam vidéken, mert visszafogad a város
az idő már most igazolt, ezért játszunk párost
adom a labdát, lecsapod, majd ünneplünk
és megérted végre csapatjátékosnak születtünk
nem vagyok ellenség, de ellenfél még lehetek
ki tudja mit hoz a keverés, talán kiszűri a szemetet
de csak gyűlik… mit kezdjen egyedül egy ász?
ha minden cinkelt lap bűzlik, összeomlik a kártyavár
rögtönözni kell a porondon az utcának
a zsenik feladják, a bolondok még futnának
hogy az alagút végén rájöjjenek nincs különbség
ember és ember közt, nem kell külön stég
neked és nekem, csak egy pad és a szemed
egy eső és egy csoki, a koporsón a szeget
hagyni ázni… és a rozsdának kínálni
még egy percet élni… és kiállni…
azokért, akiket szeretek…
mással nem törődnék…
csak járom az utam… úttörőként
közös szálon fut össze az új jövőkép
csak járom az utam… hidd el… úttörőként.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Dal
· Írta: mukkancs
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 202
Regisztrált: 0
Kereső robot: 33
Összes: 235

Page generated in 0.1348 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz