Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Trilláda

, 676 olvasás, Trex , 15 hozzászólás

Néhány szóban

Ághintámon andalogva
hull dalokba trillárom.
Holdbújócskás, éji égbolt
csilingelő csillárom.

Ébred a nap, kuncog a szél,
lombok közé beszédül,
hallgassuk csak, mit huhorog
hemperedő beszédül?

Zuhog, suhog, penderül,
soha sehol meg nem ül,
Ide rohan, oda tér,
röhög rá a pipitér.

          *

Az én nótám, csalfa csikóm,
mámoráróm, paripám,
akar ám a naphoz futni,
de a kék ég a karám.

Gyapjat legel és röhörpög,
csip-csupot sem puritán:
felbégető felhők között
bugrisugrál szaporán.

Melódia-diadal,
bolyhos bánat-ravatal,
nyenyerítő-nyihorin
nyargaloppol szavain.

          *

Feszengedő rabjongói
matt harmatszemek, viszont
csalafintor a hajnalra
hunyoringó horizont.

Csiribánat csárébúja
bábrándjait kergeti,
hovalóban messzeszélyes,
ám senki sem rettegi.

Taláncoló és parány,
szemtelenge pilleány:
ide száll meg oda száll,
mint egy kósza szőkeszál.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: Trex
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 57
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 75
Jelenlévők:
 · Ballagó
 · CthulhuCult
 · PiaNista


Page generated in 0.0695 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz