Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Utóirat: Szeretlek

, 728 olvasás, Sylvie , 0 hozzászólás

Szerelem

Mit is mondhatnék Neked,
Elfogytak a szavak,
Megfakultak az emlékek.

Tudom, nem látlak többé,
Nem is hallok felőled,
De hisz tudtam, hogy ez nem tart örökké.

Nem az bánt, hogy véget ért,
Hanem az, hogy el sem kezdődött igazán,
S te búcsú nélkül elmentél.

Mikor utoljára láttalak téged,
Láttam a szemedben valamit,
Miről akkor azt hittem, szerelem.

Ma már tudom, hogy tévedtem,
A szememnek hittem, s nem az eszemnek.
Ez az én bűnöm, de most elveszítlek…

Semmi mást nem kérek én,
Csak hogy boldog légy,
Mert én soha nem feledlek, míg élsz.

Legyél boldog, s éld vígan Életed,
Utóirat:
Én örökké szeretlek…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Sylvie
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 246
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 267
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1937 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz