Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tehetetlen

, 281 olvasás, gyemant , 14 hozzászólás

Gondolat

Része,
része a kőnek,
az égnek a földnek,
a gyenge harmatnak.

S már marhatnak
alkony-utántól
a hideg esték.

Fojthat a veríték,
nyújtott idők
szaladgálnak szerte.

Mert nem nézhetek
örökké
szemedbe.

Tudom,
türelem, türelem.

Csak
ne nyújtsd túl messze.

Árván, tehetetlen.

Hisz a kövek fölött,
a kékek alatt,
ím a részed lettem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 204
Regisztrált: 3
Kereső robot: 26
Összes: 233
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.2275 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz