Halott: Hazudtál (vers)
Megjelent:
Témakör: Szerelem



Hazudtál

Azt mondtad, szeretsz
És egy könnycseppet sem ejtettél értem
Meg nem zavart, hogy nem vagyok már tiéd,
Ne merd azt mondani szeretsz, hallgass te álnok!
Minden szavad valóságos átok fejemre
Ne hitegess balga beszédeddel
Nem hiszem egy szavad sem!
Eljött az idő, hogy őszintén felelj!
Miért tartasz még mindig magad mellett?
Te sem tudod mégis meghalsz, mintsem elengedj
Önzés, és még is milyen áron kérdem én?
Ne mond, hogy mert már régen szíved szivemhez láncol.
Az idő nem köt hozzád, csak mérged égett szívembe ez idő alatt.
Régóta együtt, de tegnap tegnap volt, ma már új nap virradt.
Veled nem kelek, veled tegnap van minden nap.
Van változás de, nem hoz új szelet a vitorlánkba, kisodródunk végleg
Te meg ülsz, és nem teszel semmit!
A lényeg, hogy veled együtt engem is elsodorjon az ár igaz?
Inkább vesztem legyen máshol mintsem reményem.
Értem, én… már régen értem.
Nevetsz, nem figyelsz most sem rám
Bolond, őrült bohócod vagyok, már érzem.
De, nem emiatt! Mert szívemből szólok most neked,.
Bolond szerelmes módjára engedek neked!



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/86667