Egy idegen sírjánál( halottak napján)
A holtak városában nincsenek zokszavak
Az ezernyi gyertya közt elvész az indulat
Itt mindenki jó és mindenki egyenlő
A holtak otthonában, idegen az idő
Gyilkos és áldozat, egymás mellett fekszik
Katona az ellennel, ím már nem verekszik
Aggok, vagy gyermekek, az emlék épp úgy fájhat
Szomorúság illata lengi be a tájat
Szeretteim messze, szétszórva pihennek
De lélekben bármikor, velem lehetnek
Emlékükért ma IS szeretettel nyúlok
Egy idegen sírjánál, értük gyertyát gyújtok
Megjegyzés: Az "én" halottaim szerteszét pihennek a világban. Ezért minden évben, a lakhelyem temetőjénél gyújtunk egy gyertyát annál a sírnál, ahol még senki sem járt aznap. Egy idegen sírjánál.