Sosem voltam király
Sosem voltam király;
az ég közepén ülve.
Ne is szólj, hogy mi fáj,
az igazat elkerülve!
Amit mondasz: Értem,
vidám-bús madárdal...
Istent néha kértem,
de talán nagyot hall!
Csak az idő, mi büszke
fejemnek tetején.
Csorba, hű - vén tüske.
Királynak tán' így én!?
Nem való dísz és pompa,
megalázott bolondra!
Tőröm mézes, és tompa,
egy ilyen buta porondra.
Nyomár, 2021. 02. 28.