Pancelostatu: Katedrális (vers)
Megjelent:
Témakör: Szerelem



Katedrális

ujjak simulnak nyughelyükre
puha tenyerek közt nincs tér
ernyed egy kicsit
rég kinőtték a gyűrűket
ne nyomjanak
ne fájjon az a két ízület
pihenjenek meg párnáikon
nem járhat a szellő sem köztük
megfáznak és még jobban kulcsolódnak
minek voltak
minek kellettek
bizonyosságok ha bizonyíték minden rezdülés
a feledésből eddig a fehér katedrálisig minden csak feledés
előtte jár ragyogva a két dolog mit feledni lehetetlen
csak kinőtték
el kellett hozni idáig hogy őrizze
a féltés két kőangyala kik a díszes kapuját őrzik
minek kilincséhez gyermekek ezek a kezek
az őreinknek bizonyíték
lássák
épek fehér szárnyaink és tiszták a szemeink
mennyit értek a tettek amikbe kódolva volt a hűség
amiért meztelenek ezek a lábak
mindig csak a puha füvön jártak
tekergő ösvényen ebbe a hatalmas csarnokba
ahol tériszonyt kap az ember ha felnéz
az üveg kupolára mi fölött akkorák köröznek mint Simurgh
előcsalja a mosolyt hogy talán végig
fejjel lefelé jártunk
ezek a gigászi oszlopok emlékeztetnek
nem zuhanunk felfelé
óv a rózsaablakos kupola
gyémánként csillog a déli fényben
és akárhová visznek az igaz karok
mikben az igaz kucorodik szorosan
mindig csak egyfelé mintha
úgy kaptuk volna ajándékul
a messzeséget mely lelkünkbe bámul
nincsenek falak csak enyhe
óvó köd
mi mögött a kőszárnyúak serege felsorakozott
továbbadják a gyűrűket sorban
Ég magas lándzsáik zaját puha föld elnyeli
ne halljuk mit meg nem mozgattak
hogy a Parancsnok kezeiben
szétfolyjanak és újra formát kapjanak
a hiányzó kődarabét az oltárban
egyszer csak ott a növekvő örvényben
az apró sokk visszahoz minket a testünkbe
nem lehet másképp
valahová
ahová nem ér el a feledés
nincs rossz és semmi jó el nem múl
még ha ez a katedrális darabokra is hull
megtalálja más
számtalan
Calendula
világ anyánk súgja
tanít örökké
szívvel és ésszel
merre van
merre épül
szívéből és eszéből
a Mennyből


2017 Pécs. Néhol újrafogalmaztam.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/161189